A Vitézi Rend gondolata, gyökerei visszanyúlnak a Magyar nemzeti fejlődés legrégebbi korszakaiba. A vitézi tetteket Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását. IV. Béla megerősítette a harcoló vitézi elemet. Az Árpád házi királyok alatt jelentős fejlődésen ment keresztül a hadirendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Közel 300 év alatt kialakult egy közjogi jelegű nemesi rend.

A lovagi szellem az Anjouk korában hódított tért Magyarországon. Károly Róbert 1326-ban ötven vitézzel megalapította a Szent György lovagrendet, amely a király, a haza és az egyház védelmére alakult. Zsigmond király 1408-ban alapította a Magyar vitézségen alapuló második rendet, a magyar Sárkány rendet. A lovagok fő feladatuknak a lovagi szellem ápolását, belső viszályok, a pártoskodások elhárítását és a hit védelmét tekintették. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő ember volt. A vitézi eszme tovább élt történelmünkben. Így a Vitézi Rend életre hívása is a magyar történelem alakulásának természetes folytatása.

Az első világháború alatt és után több vezető személyiségben felvetődött a gondolat, hogy valamilyen módon jutalmazzák a vitézül harcoló katonákat. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök vetette fel az ötletet, hogy a hősöket földbirtokkal jutalmazzák. Teleki Pál miniszterelnök felkérte Horthy Miklóst e földbirtok-reform kidolgozására. Horthy Miklós elnökletével a feladat elvégzésére egy bizottság alakult, mely megalkotta a Vitézi Telkek Intézményét, létrehozták az Intézményt kormányzó, hatósági jogkörrel felruházott Vitézi Széket, amelyet miniszterelnöki rendelet szentesített 1920. augusztus 10-én.

A rendelet kimondja, hogy a vitézi telket elnyerő személyek nevük előtt viselhetik a „vitéz” rangjelző megjelölést. A kitüntetettek élvezhetik a ranggal együtt járó állami kedvezményeket. A Vitézi Szék 1920 novemberében tartott ülésén döntött arról, hogy a felavatott vitézek és a Vitézi Szék tagjainak közösségét ezentúl Vitézi Rendnek nevezik.

Az évek során a Rend működőképes szervezetté formálódott. 1944-ben tíz Vitézi Törzsszék működött az országban, ebből hatnak a központja Budán volt, a hetedik Ungváron, a nyolcadik Kolozsvárott, a kilencedik Sepsiszentgyörgyön, a tizedik Marosvásárhelyen. A Vitézi Rendbe felvételre azok jelentkezhettek, akik a szervezeti szabályzatban előírt kitüntetéssel rendelkeztek, feddhetetlen előéletűek, erkölcsösek, testben-lélekben egészségesek és ízig-vérig magyar érzelműek. A jelentkezőket a vitézek főkapitánya avatta fel, díszes ünnepség keretében. A felavatottak pajzs formájú, a haza védelmét jelképező vitézi jelvény viselésére jogosultak.

Az 1930-as évektől elfogyott a vitézi telkekként kiosztható földterület, a vitézi jogok a gyakorlatban már nem kötődtek ténylegesen a vitézi telekhez. Az 1931/5863-as rendelet szerint a kitüntetettek viselhetik a vitéz jelzőt akkor is, ha telekadományban nem részesültek.

A Vitézi Rendnek, illetve a Vitézi Telkek Intézményének a mellett, hogy óriási gazdasági szerepe volt az által, hogy földhöz, tehát tisztességes megélhetéshez juttatta az arra érdemeseket, nem elhanyagolható az erkölcsi szerepe sem. Az emberekben mintegy megerősítette a haza iránti ragaszkodást, jobb, több hazafias tevékenységre késztette őket a kitüntetés által. A vitézség a nemességhez hasonlóan örökölhető volt. A Világháború elvesztését követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 529. számú rendeletével feloszlatta a Vitézi Rendet.

Az 1989-ben életbe lépett egyesületi jogról hozott törvény lehetővé tette, hogy Magyarországon újra tevékenykedjen a Vitézi Rend. A törvény alapján a Vitézi Szék Münchenben megtartott 70 éves jubileumi ülésén határozatot hozott a Vitézi Rend újraalakításáról Magyarországon, a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata néven.

A vitézi cím nem csupán egy kitüntetés vagy elismerés jele. (Erre ugyanis különböző érdemérmek, oklevelek, plakettek stb. valók.) A Vitézi Rend egy azonos eszmét valló, azonos szemléletű, elvi felfogású emberek közössége. A vitézi cím egy ilyen közösséghez, egyesülethez való tartozás, és az ezzel járó bizonyos elvárások, szabályok, kötelezettségek betartásának önkéntes vállalását is jelenti.

Kétségkívül minden vitézzé avatott személy méltó e büszke, magasztos cím viselésére. Ki a saját érdemei, ki az elődei érdemei alapján. Ez utóbbi esetben a cím megelőlegezett személyi kiérdemeltséget jelent. Természetesen, mindenkitől elváratik a rend alapszabályának és esküjének teljes és feltétel nélküli betartása.

Az egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósításában, a konkrét programok végrehajtásában. A vitézek magatartási szabályai, normái azonosak azzal, amit a hagyományos magyar nemzeti értékrend minden becsületes magyartól elvár, s amit a társadalom a vitézektől fokozottan vár el. Ilyen a fegyelem és az önként vállalt tevékenységi kötelezettség a Rend belső életében és a Renden kívüli polgári életben.

A közösségi összetartás a vitézek egyik fő erénye, és kötelessége ennek támogatása, erősítése. A vitéz köteles folyamatos, eleven és következetes kapcsolatot tartani a Rend szervezetével.

A Vitézi Rend az egyetlen, magyar alapítású rend, amely nem tévesztendő össze a más lovagrendekkel. Az egyes országokban élő vitézek ottani csoportjai működésükhöz egyesület keretében, hatósági bejegyzés útján kaptak engedélyt.

1995. július 2-án hozott széki döntés alapján, a Vitézi Rend Magyarországi Szervezete a “Vitézi Rend” nevet vette fel, melyet ilyen formában jegyeztek be a budapesti Fővárosi Bíróságon.

Az Erdélyi Vitézi Rend

az a jogfolytonossággal bíró, egykori Nagy-Magyarország-i Vitézi csoport, amelyet 1943-ba Horthy Kormányzó adományozott és hívott életre.

A Vitézi Rend Erdélyi Törzskapitánysága a Kormányzó Urunk 1943-as rendeletére való tekintettel, melyben Erdély országnak független önálló vitézi autonómiát helyezett törvénybe, napjainkban félkatonai hagyományörző, nemzetközi fennhatóságú szervezet, amely Erdélyben az érvényben lévő törvényes keretek közt, hagyományörző, kulturális egyesület formájában működik.

A törvényes kereteket tiszteletben tartva, Rendünk Erdélyben a Vitézi Rend Kulturális Egyesület néven működik. Az Isten, Haza, Család hármas egység nevében, nemzeti értékeink, hagyományaink ápolását és megőrzését, a Rendtársak és azok családjainak önzetlen támogatását tűzte ki célul.