A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.
Az elhangzott gondolatokat 100 évvel ezelőtt mondta v. nagybányai Horthy Miklós Kormányzó, a Vitézi Rend alapítója.
Az Erdélyi Vitézi Rend főkapitányaként köszöntöm tisztelt Rendtársainkat, vendégeinket és családtagjaikat. Öröm számomra, hogy a Vitézi Rend alapításának 101-ik évében az Anyaországban köszönthetlek benneteket Rendünk legnagyobb ünnepén, a 2021-es Vitézavatáson.
Meghatottan állok itt ebben a csodálatosan templomban. Büszkeséggel és szeretettel nézek végig soraitokon. A vitézség és az olthatatlan hazaszeretet ünnepségére jöttetek ma ide. E két nemes férfi erény volt magyar fajunk legnagyobb büszkesége, ezt félték bennünk ezer éven át és szerzett nekünk dicsőséget szerte a világban. Mi mai magyarok őrizzük szívünkben és lelkünkben ezeket a nemes erényeket. Mert ezek soha el nem évülnek a történelem forgatagában. Egy nemzet gyermekei vagyunk és egy nagy közös családot alkotunk. Ebből csak azok rekesztik ki önmagukat, akik a nemzeti gondolatot megtagadják.
A vitézekre szükség van, és ez így marad a világ végéig, ugyanúgy tudta ezt Szent István, mint minden utána jövő magyar király, majd Horthy Miklós kormányzó.
A Rendet vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, de az első vitézavatásra száz évvel ezelőtt, 1921 tavaszán került sor. Azért hozta létre Horthy a Vitézi Rendet, hogy az első világháborúban érdemeket szerzett katonákat valamilyen formában kitüntesse. Mivel a nemességadományozás intézménye 1918 végén megszűnt, így igyekeztek pótolni az emiatt keletkezett űrt.
Arról, hogy egy egykori vitéznek milyen erényei voltak, olvasmányemlékeink és elképzeléseink is vannak, de hogy a huszonegyedik században kik és mivel érdemelhetik ki, hogy Vitézek legyenek, a válaszom a következő: ma azokat a hazafias, keresztény szemléletű embereket avatjuk, akik munkásságukkal méltókká váltak a vitézi címre.
A kitüntetés azért fontos, mert bár megváltoztak az idők, és már nem kell attól tartanunk, hogy az országot valamilyen fegyveres fenyegetés éri, a küzdelem jelen van, főleg szellemi síkon. Napjainkban igenis szükség van a lovagias szellemiségre, fontos, hogy legyenek jelei a létezésünknek, és annak, hogy szeretnénk keresztény hazánkat és magyarságunkat megőrizni, határainkon innen és túl.
Vitézi hitvallásunk szerint, az emberi életben nincs magasabbrendű hitvallás, mint a Hazát szolgálni amelyben élünk és akik ma a Haza szolgálatában állnak azok vitéz katonái a Nemzetnek, önzetlen tevékenykedői a közösségnek, az egységnek. Jutalmuk a hitük, melynek forrása a magasabb rendű érzések és törhetetlen eszmények elhivatottságának boldogító tudata.
Öntudatos magyar nemzeti életet akarunk élni és ragaszkodunk ősi hagyományainkhoz. Ezekre a gondolatokra épül nemzeti létünk zászlóvivője a Vitézi Rend. Az évenként megismétlődő vitéz avatás egyike legszebb hazafias ünnepeinknek. Mikor várományosból vitézzé lesz valaki az olyan mintha új fáklya gyúlna ki a sötét éjben. S ha már rengeteg fáklya fénye ragyogja be a magyar éjszakát - akkor virrad fel a Magyar Nemzet napja. Ti vitézek vagytok Nemzetünk büszkeségei, s ehhez méltón viseljétek magatok. Legyetek éber őrei e sokat szenvedett drága Nemzetünknek. Szívetekben a hazaszeretet lángja égjen örökké, lelketek legyen erőssé, mert nem tudhatjuk az Úr még milyen próbáknak vet alá minket. Nem hiszem, hogy a magyaron kívül lenne még olyan nép, akiket az Isten oly sokszor tett próbára. De mi ezeket a próbákat rendre ki álltuk. Csapás, csapás után ért minket De mi, a turáni faj, újra és újra vitézül álltuk a próbát. Isten végtelen kegyelme és szeretete megtartotta Nemzetünket. Ma is itt vagyunk és itt is maradunk. Őseinkhez méltó módon ragaszkodunk ősi földünkhöz.
A Vitézi Rend megalapítása akkor vált szükségessé, amikor a magyar hazát olyan Isten tagadó emberek gyalázták meg, akik a vitézség és a nemzethűség eszmeiségét sárba tiporták. A Vitézi Rend kifejezetten történelmi hivatású nemzeti intézményünk. A magyar hazát a Kárpát Medencében vitéz őseink, vérük hullatásával megvédték és nekünk örökül hagyták. Nekünk, mai vitézeknek, határokon innen és túl, szent kötelességünk tovább őrizni és védeni minden reá leselkedő külső és belső veszélytől. Mi, székely–magyar vitézek, akik abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy van egy szülőföldünk és van egy hazánk, és ez a kettő nem azonos - a szülőföld nem ott van, ahol a haza, a haza pedig nem ott van, ahol a szülőföld - a XXI. században, nem akarunk mást, csak öntudatos nemzeti életet élni és ragaszkodunk az ősi hagyományainkhoz, amelyek hajdani nagyságunk alapjai voltak.
A Vitézi Rend Erdélyi Törzskapitánysága a Kormányzó Urunk 1943-as rendeletére való tekintettel, melyben Erdély országnak független önálló vitézi autonómiát helyezett törvénybe, napjainkban félkatonai hagyományőrző, nemzetközi fennhatóságú szervezet, amely Erdélyben az érvényben lévő törvényes keretek közt, hagyományőrző, kulturális egyesület formájában működik. Ezt akarta, hitem szerint, ezt szerette volna a Kormányzó Úr is.
Örömmel látom, hogy idén új tagokkal erősödik a Vitézi Rend. Akik a mai napon avatásra kerülnek, vegyenek példát a már avatott rendtársaikról - szolgálják alázattal a Magyar Nemzetet és legyenek hű katonái a Vitézi Rendnek!
Alapítónk vitéz nagybányai Horthy Miklós egy Vitézi Rendet alapított. Ti ma ennek a Vitézi Rendnek tagjaivá váltok. Viseljétek büszkén a Rend nagyjelvényét és hirdessétek szerte a világban: a Vitézi Rend erősebb, mint valaha, és mint ilyen a Magyar Nemzet tartó oszlopa.
Öröm számomra, hogy Rendünk alapításánák 101. évfordulóján a Csonkahonban avatunk. Jelen vannak a 101 évvel ezelőtt erőszakakkal leszakított országrészek, a Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély igaz magyar képviselői, Isten hozott itthon benneteket. A mi feladatunk felrázni és összefogni a Csonkahon népét, azt a népet, amelyet Kádár elvtárs bográcsgulyással szédített, nehogy újra lázadó nemzetté kovácsolódjon. Mi, akik kissebbségben éltünk, napjainkban is másként éljük meg magyarságunkat, a legkegyetlenebb időkben, nekünk Sütő András könnyű álmot igért és Kányádi Sándor Gábor Áronról verselt, ez tartotta bennünk a hitet, hogy egykor lesz még magyar feltámadás. A magyarok ismét felismerték, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet.
Az avatandó vitézeknek tudniok kell, hogy a Rend soraiba lépni nem csupán megtiszteltetés, hanem komoly felelősség is egyben. A mai világban nagyobb szükség van a Vitézi Rendre, mint valaha, s a Rend igyekszik is megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak, elvárásoknak és feladatoknak. A nemzet, a nép, határon innen és túl, mivel a Vitézi Rend nem kötött határokhoz! – köteles azért harcolni, hogy ne vegyék el Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben a templomot, s az iskolát. Leszakadt országrészben élő várományossaink tudják, hogy legfontosabb számunkra a beolvadás megakadályozása, magyarságunk megőrzése, megmaradása. Ezt üzeni ez a mai ünnep, a 101. évforduló, vitéz nagybányai Horthy Miklós alapító kormányzó főkapitány, Magyarország egykori Nagyura!
Mindehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy mi a Csonkahonban, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben, Székelyföldön, nyugaton, bárhol élünk, kisebbségben, a magyarság elittjét kell hogy képviseljük, a Vitézi Rend tagjai példát kell mutassanak nemzettársaik előtt, hogy azok felnézhessenek rájuk, az Isten, Haza, Család hármas egység szellemében, maradjunk meg öntudatos, büszke magyarnak. A mi szerény szolgálatunk most a szent anyaföld és magyarjaink védelme.
Van remény, azért vagyunk ma itt, ennyien. Van remény, mert akik ma itt vannak, szolgálni szeretnének. Istennek, hazának, nemzetnek és a Vitézi Rendnek. Jóisten bőséges áldását, segedelmét kérve, köszöntöm Önöket!
Éljen a magyar nemzet! Tisztuljon meg az ország és népe! Isten áldja Önöket! Ámen! Köszönöm, hogy meghallgattak!